26.Fejezet – Two Days left

Sziasztok!
Rettentő büszke vagyok magamra, hogy azért nem csúszok nagyon. Őszintén szólva nem hittem volna, hogy megtudom írni, meg azt se, hogy fel tudom rakni, de hát az unokatesók arravalók, hogy elcsórjunk tőlük egy laptopot! :D  
Ha a vártnál több hiba van benne, akkor előre is elnézéseteket kérem, de azért már én sem vagyok olyan figyelmes az éjszaka kellős közepén :D
Mint azt látjátok és olvashatjátok nem húzom-halasztom már sokáig az érdekesebb részeket … :D
Na, hogy ehhez mi illik? Remek kérdés, legyen mondjuk Pinktől a Stupid Girls-t, elismerem, hogy nincs hozzá sok köze, de ennél jobbat nem tudok per pillanat kitalálni.
Remélem tetszeni fog! Jó olvasást!
Pussz: Zsó
xoxoxoxoxoxoxoxoxo

 

,,A nők nagyon furcsák. Váratlanul kegyetlenek, néha meg váratlanul gyöngédek."
Agatha Christie

 

A napok csak telnek, mindenki kezdi megtalálni a helyét. Aro mostanában legalább nem engem csesztet, hanem Milosht, míg én Cobhammel, Percy-vel, Emm-el és a öcséimmel hülyülök. Teljesen leszívják az energiáimat az őrültségeikkel, és ennek hihetetlenül örülök. A gyerekeim általában csatlakoztak hozzánk, vagy egyikük, vagy másikuk vagy épp mindketten. De a kersztanyukáik, és a nagynénjeik eléggé lefoglalták őket, Nessie-t folyamatosan cicomázták, jó, engem is, de szerencsére engem kevesebbet. A Cullen-Daneli klán kezd hozzászokni az uralkodókhoz, igaz a többiek nem nézték őket egyenrangúnak, de ez már egyáltalán nem az én feladatom. Ezt maguknak kell megoldaniuk. Én nem fogok még többet lobbizni mellettük, az is biztos. Nekem nem ők a feladatom. És legnagyobb szerencsémre egyszer sem botlottam Tanyaba és ez remek hatással volt a hangulatomra. Nem hiába, jó egy ilyen hatalmas kastély. Az elmúlt időben mi is elszöktünk egyszer, csak mi négyen, a gyerekkel és Aroval vadászni. Aro kicsit kiengedett, nem dühöngött végig Milosh miatt és a Romanok miatt. Ebben legalább remek munkát végzünk. Viszont a tárgyalás egyre jobban közeledett, az egész kastély még ennél is jobban felbolydult. A királyok őrségét sőt még a gyerekeimét is megkétszerezték, mind ilyenkor mindig. A császárnőnek már nyolc testőrt kellett elviselnie, még a királyoknak is csak négyet-négyet. Nem csoda, hogy néha eléggé kiborult. Bár az is tény, hogy ahogy én tudom ez senkinek sem tűnt föl. Persze a Volturi tagokon és a Woolgarokon kívül. Vlad és Isidora közt még mindig megy a csetepaté és egyenlőre Sulpicia és Aro sincs épp békülő félben. Aroék jól viselik, sokszor megesett már az ilyen összezördülés, de Vladimirék egyre nehezebben kezelik a dolgot. Ez a pár nap, majdnem egy hét csak úgy elszállt. Már csak két nap van a tárgyalás kezdetéig. Ma jön a másik két királyság. Kíváncsi leszek, mit szólnak majd az Amazonokhoz. Regel, amikor csatlakozott hozzánk megkértem Emm-et, aki mint mostanában oly sokszor jött velünk szórakozni Jazz-el együtt, hogy szóljon a családjának, hogy délben a trónteremben találkoztunk. Ő szólt is, nekik, amiért irtó hálás voltam. Pontban délben léptem be a trónterembe, ami kicsit kihaltnak tűnt a királyok nélkül, ugyanakkor a két másik királyság címere már fel volt téve, a trónok kiegészültek továbbiakkal. Kényelmesen lehuppantam Aro trónjába, az volt középen, a császárnőén kívül, és még kényelmes is.
- Na, ismerkedtek már a kastély főszárnyával? - kérdezem kedvesen, mivel már egytől egyig bent voltak. Imádom a pontos embereket, vámpírokat.
- Főszárnyával? - kérdezi Tanya meglepetten.
- Ez, csak a főszárny, itt csak vámpírok lehetnek, kivételekkor jönnek emberek. A másik négy szárny, már a várudvarra nyílik, azokat látogathatják a turisták, persze vámpírok is beléphetnek oda, de az újszülöttek nem. Az újszülöttek általában az alsóbb szinteken vannak, a föld alatt. Pár emelettel a cellák felett. - magyarázza Carlisle. Tanya megdöbbent, mivel, mi Volturik kellemesen dobáljuk a főszárnyban lévő más-más szárnyakra a megszokott elnevezéseket, akárcsak a mellékszárnyakra.
- Igazából csak azért kértelek meg titeket, hogy jöjjetek ide, mert ma érkezik a másik két királyság is, gondoltam akartok róluk tudni valamit. - mosolyogtam kedvesen.
- Naná hogy! - nevet Emm.
- Szóval az Amazonok, nagy meglepetésetekre, gondolom, Amazoniából jönnek. Na nem mondom,mi? - nevetek. - Két királyuk van. Akik nem mellesleg vér szerinti testvérek is. A fiatalabbik testvér azt hiszem végre talált magának valakit. Az idősebb … ha talál egy hatalmas idegzettel rendelkező nőt, én fejet hajtok a csaj előtt. Az 1700 évek elején alakult meg a királyság, a boszorkány üldözés délen is hódított, és a két uralkodó a boszorkánynak hitt embereket változtatták át, aztán szépen kialakították a hatalmukat délen. De azzal csak később szembesültek, hogy rossz helyen alapozták meg a királyságot. Mindig is sok zavargás volt arra felé, gondolom a legnagyobbakról nem kell beszélnem, elég, ha annyit mondok, hogy Maria. Érthető, hogy nem igazán bírják egymást a húgommal... A címerük az a zöld, a Volturi címer mellett. Hogy mit akar jelenteni a csillag? Őszintén szólva nem tudom, sosem kérdeztem. És nem is igen érdekelt. Bár úgy tudom, régen volt még három testvérük, de őket megölték, a polgárháborúk alatti felkelésekben. A zöld szín a fiatalság színe, ők a legkésőbb alakult klán. Ezen kívül a szín utalhat a változásra és a feltámadásra is, ahogy talpra álltak a zavargások után és megerősítették a fennhatóságukat. Az orosz klán címere a Romanoké melletti. A kék szín az elmélkedés, a bizalom, remény és végtelenség színe. És ez szerintem remekül illik rájuk. A végtelenség magára a hatalmas kiépült rendszerükre utal, igaz nem érik el a Roman vagy a Volturi nagyságát és fényét, de ők a legalkalmasabbak az összefogásra. A címerük egy kereszt és rajta egy denevér szerű lény. Ők azok, akik beleillenek a megszokott vámpír story-kba, próbálnak úgy élni, ahogy a filmbeli szörnyen gonosz, elszigetelt vámpírok. A Nagy népvándorláskor kezdték el kiépíteni a Királyságot, de csak az 1100-as évek környékén vált teljes jogú királysággá. Nem túl meglepően két királya van. Nyikolaj és Alekszej. És mindkettő házas. Nyikolaj felesége Szonja, a másik feleség meg Jekatyerina. Nincs különösebb baj egyikkel sem szerintem. Meg van a maguk nem túl kellemes, ősrégi, képzelt vámpíros … hagyományuk .. - magyarázom, amikor Aro nevetve lép be a trónterembe, a másik két Volturi királlyal és a gyerekeimmel.
- Szóval, hagyomány, na nem is tudtam, hogy te így hívod. - nevet jókedvűen.
- Minek hívjam? - nézek rá. - Áh, meg van, hancúr vámpír módra?
- Kicsit már közelít a lényeghez. - mosolyog.
- Ezt hogy értitek? - kérdezi hatalmas perverz mosollyal Emm.
- Úgy, hogy kicsit lazább házas életet élnek. Egy szó nélkül elnézik egymásnak, ha játszadozni kezdenek a kajával.
- Ezt úgy érted, hogy …? - kérdezi kicsit fennakadva és undorodva Alice.
- Pontosan, úgy értelme, hogy néha összefekszenek emberekkel, akiket utána, közben vagy mit tudom én mikor, kinyírnak. - mondom lazán.
- Akkor te miért nem az Oroszokhoz csatlakoztál? - kérdezi undorodva Tanya, azt hiszi ezzel megsért, vagy feldühít. Szegény Tanyacska, ezt elcseszted.
- Mert nekem nem szokásom állatokkal játszadozni .. pfuj! Még emberekkel sem. A vámpírok érdekesebbek és kifejezetten jobbak is. - mosolyogtam szégyentelenül. Pedig sok mindent el lehet rólam mondani gyilkos vagyok, ravasz, szégyentelen, semmi sem riszt meg, makacs vagyok, de azért a ribanc szót ritkán használom magamra, nem fekszem össze mindenkivel, sőőt, eddigi életem során csak három férfivel feküdtem le. Bár az is igaz, hogy az egyikükkel elég … gyakran. - Én a helyedben előbb gondolkodnék, Tanyacska. - mosolyogtam édesen. Edward hamarabb beilleszkedne, mint én, de ezt már nem tettem hozzá, most nem akartam szívózni vele.
- Vááámpírok? - néz rám perverz mosollyal Emm, a kis drága.
- Ha valakivel ki akarom ezt a témát hámozni, az nem te leszel mackótestvér. - mosolygok rá én is perverzül.
- Jajj, most miéééért? - könyörög én meg nevetek miközben áthelyezkedtem Aro trónjáról  apuénak a karfájára. Nem válaszolok, csak mosolyogva csóválom a fejem.
- Van valami, ami még érdekelne titeket? - kérdezem ránézve a hercegekre, senki nem válaszol. Én már épp megkérdezném aput, hogy az este úgy fog telni, ahogy általában szokott, amikor itt van az összes királyság. Vagy majd a nyitó este? De ekkor megszólalt Jasper.
- Miért nem említetted név szerint az Amazon királyokat? - persze, hogy észre kellett vennie.
- Csak úgy. - vonok vállat ártatlanul. Furcsán méreget, de nem kérdezősködik tovább. Közben megjöttek a Woolgarok és a Romanok is. Sulpicia és Isidora épp időben léptek be, mivel nem sokkal utánuk megjöttek az Oroszok. Még mindig nem tudtam megszokni, hogy Isidora alázattal pillant rám, de élveztem. A két Orosz király feleségeiket átkarolva léptek be. Teljesen gondtalanok voltak, lehet ez a sikeres házasság receptje, néha félre kell lépni. Nem ők az egyetlenek, akik így csinálják, de kétségtelenül náluk működik a legjobban. Pár testőr menetelt mögöttük, ahogy az már megszokott volt, mindenkinek vannak szeméi testőrei. Illedelmesen biccentenek a Romanoknak és a Volturinak, aztán helyet foglalnak a Romanok mellett elhelyezett trónokon
- Helló, hogy, s mint vagytok mostanság? - kérdezem mosolyogva. Soha nem fogom megérteni, hogy miért én töröm meg a csöndet az ilyen alkalmakkor, de egyszerűen késztetést érzek rá.
- Remekül. Mint mindig. - mosolyog kicsit formálisan Alekszej. - Veletek Bella? - kérdezi már sokkal lazábban.
- Zajlik az élet. Tudod, egy kis bonyodalom meg minden. Jó kis szórakozás. - mosolygok.
- Nem hiába, rólad van szó. - nevet Nyikolaj, az a vad tekintete is most vele nevetett. Tej szőke haja a szemébe billent, ahogy nevet. Egyszerre volt félelmet keltő és bájos. Érdekes, hogy a vámpírok ilyen furcsa és ellentétes érzelmeket tudnak kifejezni egyszerre.
- Köszönöm. Soha nem hazudtolom meg magam. - nevetek, vidáman. Szonja jóízűen nevet velem, míg Jekatyerina csak mosolyog. Imádom ezt a klánt. Csak apró szabályok vannak, mindenki szabad és még vicces is. Aztán bejelentették az Amazonokat. A két király mosolyogva lépdelt a trónokhoz, mögöttük szintén testőrökkel. A Cullen-Daneli klán nagy része – mindenki, kivéve Carment és Eleazart – döbbenten nézett a két királyra és a testőrökre, jobban mondva pár testőrre és az egyik királyra. Végül Kate találta meg először a hangját.
- Damon? - kérdezi, rá és rám nézve. Mindketten mosolygunk és bólintunk. Bólintással üdvözlik ők is a többi uralkodót, de a mosoly lekaparhatatlan az arcukról.
- Na de Steph, direkt mondtam, hogy hozzanak még egy trónt, a barátnődnek, erre nem hozod el? - csóválom a fejem mosolyogva.
- Nem akartam még belekeverni a Birodalom ügyeibe Bella. - nevet fesztelenül.
- Naaa, a végén még kételkedem, hogy létezik-e egyáltalán. - nevetek én is.
- Ha többször látogatnál meg minket már ismernéd. - vég vissza Damon.
- Miért mindig én utazgassak mindenkihez, miért nem maradhatok a fenekemen és ti jöttök hozzám? - kérdezem ironikusan, végül Ness és Tony is felnevetnek, feléjük nézek mosolyogva.- Mi az?
- Damon azért akarja ennyire, hogy meglátogassuk őket, hogy odaköltözzünk. - nevet fiam.
- De miért …? - akarom kérdezni, aztán leesik a tantusz és én is nevetek. - Szerintem rajtunk kívül bárki remekül elő tudja adni, a Mi Felelősségteljes Szülők Vagyunk darabot, de mi? Ugyan már! - nevetek.
- Lemaradtam valamiről? - néz rám érdeklődve apu. Én meg rá nézek mint egy ártatlan pokoli angyal.
- Emlékszel, amikor két évig Damoneknél laktunk? És az volt a fedő story, hogy Damon és én örökbe fogatuk a gyerekeimet?
- Atya ég! Isa, mint egy felnőtt! Emlékszem, meglátogattunk titeket. Előbb leszek vega, minthogy te felnőj. - nevet Aro. Dühösen akarok nézni, de nem megy, mert igaza van. Ha idáig nem sikerült felnőnöm, ezután sem fog és Damonnek sem.
- Most miéért? - biggyeszti le ajkait Damon és felém sétál. - Szerintem remek szülők lennénk. - mosolya elárulja, egy gyerekért sem változna, ahogy nekem sem nagyon ment.
- Előbb kutatnám fel Lucifert apának. Komolyan, jobb géneket örökölne tőle, mint tőled. - mosolygok rá ártatlanul.
- Damon, ebből nem fogsz jól kijönni, ha egyszer nekem sem sikerült. - nevet Aro.
- Te csak ne dumálj! Te sem vagy jobb nála, sőőőt!  - vágok vissza Aronak.
- Én megmondtam! - von vállat mosolyogva Aro, míg Damon még közelebb jön hozzám, valamit tervez, tudom, ezért nem engedem közelebb. Hátul megtámaszkodom és az egyik lábamat a mellkasára teszem. Még szerencse, hogy ma én öltözködtem és rövidnadrágot vettem szoknya helyett. Vannak még csodák … Kíváncsian nézek rá, megfogja a bokám.
- Szép láb.- nevet jókedvűen.
- És a tulajdonosa igényt tart még rá. Szóval mit is akarsz?
- Egy hét Rioban? - mosolyog édesen.
- Á-á! Elmentem veled Párizsba!
- De nem voltunk kettesben …
- Elmentél Párizsba?! És minket nem hívtál? - kérdezi Jane csúnyán nézve rám.
- Éééén … - most légy okos Bella! - Tudtam, hogy nem rég voltatok ott és gondoltam nem akarom felhúzni Damont azzal, hogy ennyien megyünk.
- Nem akartad felhúzni Damont? Ez jó vicc. - nevet Heidi.
- Ne aggódj, közeledik a Párizsi divat hét. - mondja aranyos kislányos hangján Jane, a hideg végig fut a hátamon és érzem, ahogy az arcom grimaszba fordul.
- Majd meglátjuk. - mosolyogtam édesen. Majd betervezek valamit, arra az idő pontra. Bármit! Valahol mélyen lehet egy zseni veszett el bennem … 

Az Orosz Klán ( a karakterek a True Blood c. film szereplői)

Az Amazon Klán ( karakterek a Vámpír Naplók sorozat szereplői):